Pais Rebeka Zea, óvodapedagógus

A Beszédmumus könyv nagyon jól összerakott és felépített. Jó volt olvasni azt a fejezetet, ahol a szakember kiválasztásáról írsz. Szerintem sok szülő ott akad el igazán, hogy ilyenkor kihez is forduljon, és hogy beismerje, segítség kell neki és gyermekének. Végigolvasva rájöttem, hogy bár hallottam már a szelektív mutizmusról, mégsem tudtam róla annyi mindent, mint kellene. Sok pedagógus nem tud erről a témáról semmit, vagy nagyon keveset. Én ennek okát abban látom, hogy az oktatás során a szelektív mutizmus nem kap akkora hangsúlyt. Egy továbbképzés során azonban lenne lehetőség a pedagógusokat jobban beavatni a témába, és szakmailag segíteni őket. Nagyon fontos, hogy tudjuk, hogyan és mit tudunk a gyermeknek és a szülőnek segíteni. Megdöbbentő volt nekem, hogy mennyi gyermeket érint, illetve az is, hogy egy gyermek ennyire tud szorongani, és megannyi velejárója is lehet, mint például az evészavar. Nagyon sajnálom azt is, hogy a gyermekek szakértői vizsgálata nem úgy kezdődik, hogy megfigyelik őket az óvodában/iskolában. Az egész könyvben az a jó, hogy sok információt tartalmaz a témáról, de te, mint szülő írod le, hogy min mentetek keresztül, és mik voltak a lépések. Szerintem mi pedagógusok nem csak azzal tudunk segíteni a szülőnek, hogy azt mondjuk, fordulj ide vagy oda, hanem azzal is, hogy ajánljuk a könyved. Ezen kívül pedig azzal, hogy más pedagógusoknak is ajánljuk. Köszönöm még egyszer, hogy olvashattam!

Szerémi Andrea, gyermekpszichológus

Szívből ajánlom a könyvet és a weboldalt minden szülőnek, akinek szelektív mutizmusban érintett a gyermeke, valamint azoknak a pedagógusoknak, akik többet szeretnének megtudni erről a problémakörről. A maga is hosszú utat bejárt szerző olyan befogadó hangvételű művet írt, mely mindnyájunkhoz szól. Olyat, aminek hatására azt érezheti az olvasó, hogy a nehézségeivel nincs többé egyedül. Társsá válik a hétköznapokban, hiszen pontosan ismeri és érti, milyen dilemmák merülnek fel, milyen helyzetekkel és aggodalmakkal kell nap, mint nap szembenéznie a szülőnek, akinek gyermeke bizonyos helyzetekben nem hajlandó megszólalni. A szerző őszintesége és bátorsága példaértékű, mellyel felvállalja saját történetét, nehézségeit. Nyitottsága az életútjaink és helyzeteink sokféleségét hangsúlyozza. Nem akar egyetlen igazságot megállapítani, szabadságot képvisel saját utunk megtalálásában. Szemlélete segít a nehéz helyzeteket más szempontból is megvilágítani, ami kapaszkodót jelenthet akkor, amikor már nem tudjuk, miben is bízhatnánk. Hozzáállása tükrözi egyéni terápiás keretek között megjárt útját is. Írása szakmai szempontból is hiteles. A problémakör tudományos hátterének bemutatásában pszichológus szakemberekkel dolgozott együtt és naprakész információkat oszt meg a legfrissebb szakmai ismeretekre alapozva.

Gyarmatiné Bézsenyi Edit, szülő

Nekem nagyon tetszik a könyved és már az is jó, hogy végre magyar nyelven is található egy könyv, ami foglalkozik ezzel a problémával. Nagyon nehéz, amikor az ember egyedül van egy nehéz dologgal szemben. Megfordul ugye az ember fejében: Mit rontottam el? Miért az én gyerekem? Miért nincs, akivel őszintén beszélhetek róla és megérti ezt a dolgot? És akkor esetleg lehet tapasztalatokat cserélni, tanácsot kérni. Terápiákat, hogy mit próbáljunk ki, ami esetleg segíthet.

És a könyved ebben sokat segít.

Annak idején nagyon sokat keresgéltem a neten, hogy magyarul is találják valamit. Találtam egy-két könyvet, de ezek inkább leírják pszichológus szemével a mutizmust.

Köszönöm a munkádat, mert ezzel sok szülőnek adsz reményt. És tényleg hiányzott itt egy ilyen oldal.önvizsgálat, és a gyermek minél jobban való megismerését szolgálja. Ez mindenkinek hasznos, nemcsak annak, akinek szelektív mutista gyermeke van.